Kiderül: nemzetközi körözés ide vagy oda – Magyarországon biztonságban lesz Netanjahu

Hogyan lehetséges, hogy egy nemzetközi elfogatóparanccsal körözött miniszterelnök gond nélkül látogat el egy európai országba? Milyen jogi következményei lehetnek Magyarország számára, ha nem hajtja végre a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését? És egyáltalán: hogyan fordulhat elő, hogy az ICC – amelyhez Izrael nem is tartozik – elfogatóparancsot adhat ki az ország első embere ellen?

Nemzetközi jogászt kérdeztünk a jog és politika határmezsgyéjén egyensúlyozó ügy részleteiről. Az ügy kényessége miatt a szakértő a nevét el kívánta hallgatni. 

Mit vétett Netanjahu?

Emlékezetes: a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság 2024. november 21-én elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és akkori védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen. 

Az ügyészi hivatal szerint Izrael szándékosan éheztette ki a Gázai övezet lakosságát, miközben katonai műveletek során több ezer civil vesztette életét.

„Ez nemcsak morális kérdés. A nemzetközi humanitárius jog világosan tiltja a civil lakosság kollektív büntetését, az éheztetést mint hadviselési módszert, és a civil célpontok elleni aránytalan támadásokat” – magyarázza lapunk kérdésére a jogász. Szerinte a Bíróság döntése jogilag is megalapozott: „A bizonyítási küszöb az elfogatóparancsnál alacsonyabb, mint az ítéletnél. Elég a megalapozott gyanú. És az ügyész szerint ez megvan.”

Netanjahu hivatala az elfogatóparancsot „abszurdnak és antiszemitának” nevezte. 

De ez vajon mentesíti a miniszterelnököt a jogi következmények alól?

„Jogilag egyértelmű: ha egy állam részes fele az ICC-nek, köteles végrehajtani az elfogatóparancsot” – mondja a szakértő, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti útjáról kérdezzük. 

Az izraeli kormányfő április 2-án érkezik Budapestre, és négy nap múlva utazik vissza. Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan is megerősítette a látogatást, és jelezte: az esemény rendkívüli biztonsági körülmények között zajlik majd.

A szakértő szerint a látogatás „precedens nélküli”, de nem teljesen példa nélküli: „Gondoljunk csak Omar al-Bashirre, Szudán egykori elnökére, aki 2009 és 2019 között szabadon utazgatott, még ICC-tagállamokba is, anélkül, hogy elfogták volna. Az ilyen esetek mindig azt a kérdést vetik fel: hol ér véget a jog, és hol kezdődik a politika?”

Nem vagy tag? Akkor is utolérhet a Bíróság

„Ez az egyik legnagyobb félreértés” – fejti ki a szakértő. „Az ICC nemcsak tagállamok állampolgárai ellen járhat el. Ha egy bűncselekmény olyan állam területén történik, amely tagja a Bíróságnak, akkor az elkövető – bármely ország állampolgára – joghatóság alá esik.”

És itt jön képbe Palesztina: bár Izrael nem tagja az ICC-nek, Palesztina 2015 óta igen – a Bíróság pedig 2021-ben megerősítette, hogy joghatósága kiterjed Gázára, Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre. Mivel a Netanjahunak felrótt tettek jelentős része ezeken a területeken történt, az ICC – jogilag – illetékes.

„Ez nem jogi trükközés, hanem a nemzetközi jog jelenlegi állása. A joghatóságot a bűntett helye határozza meg – nem az elkövető útlevele” – teszi hozzá.

Miért nem tartóztatták még le?

Magyarország – akárcsak több más ICC-tagállam – arra hivatkozik, hogy nem kíván politikai döntést hozni jogi ügyekben. Gulyás Gergely, Orbán Viktor kabinetfőnöke úgy fogalmazott: „a látogatás időpontjáról a biztonsági szempontok figyelembevételével tájékoztatunk”, és jelezte: 

„Ez de facto megtagadása egy nemzetközi kötelezettségnek” – állítja a nemzetközi jogász. „Az ICC Statútuma szerint minden tagállamnak kötelessége végrehajtani a Bíróság által kiadott elfogatóparancsokat. 

Mindez azonban nem egyedi. a német kancellár szóvivője közölte, ők sem tartják be a Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni elfogatóparancsát, amivel egy lezáratlan konfliktusba avatkozik be.

Mi a Bíróság célja?

„A Bíróság nem kívánja megbénítani az államközi diplomáciát. De azt világossá akarja tenni: a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, még akkor sem, ha az elkövető miniszterelnök vagy elnök.” A szakértő szerint a Bíróság üzenete világos: „Ha civil lakosságot éheztetsz, ha szándékosan lakóházakat bombázol, ha nem teszel semmit a túszok életének megóvása érdekében – akkor felelni fogsz, akár ma, akár holnap.”

Azt is hangsúlyozza: az ICC nem csak izraeli vezetőket vett célba. Az ügyész ugyanazon eljárásban kérte elfogatóparancs kiadását a Hamász több vezetője ellen is, az október 7-i izraeli civilek elleni tömeggyilkosságok, nemi erőszak és túszejtés miatt.

Milyen következményei lehetnek?

Netanjahu esetében a legsúlyosabb következmény most nem a börtön, hanem a nemzetközi elszigetelődés. Több ország jelezte már, hogy a jövőben nem szívesen látják hivatalos látogatáson – vagy csak úgy, ha nemzetközi jogi védelmet biztosítanak számára. A körözés „mérgezővé” teheti a személyes diplomáciát.

„Ez a politikai mozgástér szűkülése. Az ICC nemcsak jogi, hanem diplomáciai hatóerő is. Az elfogatóparancs nyomán Netanjahu sok ajtót zárva találhat maga előtt” – figyelmeztet a szakértő.

Nyitókép: Yair Sagi / AFP

A témához kapcsolodó beszélgetést itt nézhet meg: